Valóban gyorsabban változik-e a világ ma, mint régebb? Mi az, ami változásra késztet?

Egy ember is képes nemzedékeken át ható változást elindítani.

  • Reformációs helyszín: Prága, Tábor hegy
  • Történelmi események: huszita előreformáció
  • Bibliai vonatkozás: „Pálfordulás” – Apostolok Cselekedetei 9. fejezet
Mikor Hol
2019.10.25.
Pilisszántó, Bem József u. 4.
2019.10.30.
Budapest, Zugló Uzsoki u. 57.
2019.10.30.
Lovasberény, Rákóczi Ferenc u. 1.
2019.10.31.
Balatonfüred, Kéki u. 6. 1. emelet
2019.11.01.
Budapest III.ker. Beszterce u. 27.
2019.11.02.
Siófok, Bajcsy-Zsilinszky u. 92.
2019.11.04.
Hidas, Kossuth L. u. 119.
2019.11.04.
Budapest, Pesti út 113.
2019.11.04.
Sopron, Petőfi tér 3.
2019.11.05.
Baja, Bezerédj P. u. 5.
2019.11.05.
Mosonmagyaróvár, Erkel F. u. 10.
2019.11.05.
Nagyatád, Árpád u. 25
2019.11.05.
Keszthely, Kastély u.17-19.
2019.11.06.
Győr, Révai u. 5.
2019.11.06.
Budapest IV. ker., Görgey Artúr u. 10.
2019.11.07.
Szombathely, Antall József tér 1.
2019.11.07.
Budapest, Kondor Béla sétány 8.
2019.11.07.
Tata, Váralja u.4.
2019.11.07.
Székesfehérvár III. Béla király tér 1.
2019.11.07.
Nagykanizsa, Kálvin tér 5.
2019.11.08.
Salgótarján, Főtér 5.
2019.11.08.
Dorog, Schiller u. 11.
2019.11.08.
Gyömrő, Szent István u. 75/B.
2019.11.08.
Kaposvár, Rippl Rónai - Kontrássy sarok
2019.11.08.
Budapest XVI. ker. Kocs u. 24.
2019.11.09.
Veszprém, Hoffer Ármin sétány 2.
2019.11.09.
Vecsés, Petőfi u.14/a.
2019.11.11.
Vác, Dr. Csányi László krt. 63.
2019.11.11.
Kiskőrös, Petőfi tér 3.
2019.11.11.
1205 Budapest, Kossuth L. u. 128.
2019.11.12.
Kecskemét, Deák Ferenc tér 1.
2019.11.13.
Pécs, Universitas u. 2/A.
2019.11.13.
Zalaegerszeg, Dísz tér
2019.11.14.
Kiskunhalas, Sétáló u. 8.
2020.02.01.
Farmos Tavasz utca 6.

Előadás helyszínének megtekéntése a térképen:

Hetednapi Adventista Egyház Óbudai Gyülekezete

Budapest, III. kerület, Beszterce u. 27, Magyarország

A változások kora 2019.11.01. - 18:00

Hetednapi Adventista Egyház Dorogi Gyülekezete

Dorog, Schiller u. 11, 2510 Magyarország

A változások kora 2019.11.08. - 17:00

Hetednapi Adventista Egyház Pilisszántói Gyülekezete

Pilisszántó, Bem József u. 4, 2095 Magyarország

A változások kora 2019.10.25. - 16:30

Édenvölgye Életmódközpont

Budapest, Görgey Artúr u. 10, Magyarország

A változások kora 2019.11.06. - 18.00

Hetednapi Adventista Egyház Gyömrői Gyülekezete

Gyömrő, Szent István út 75, Magyarország

A változások kora 2019.11.08. - 18.00

Vigyázó Sándor Művelődési Ház

Budapest, Pesti út 113, 1173 Magyarország

A változások kora 2019.11.04. - 18.00

Berzsenyi Dániel Könyvtár 4. emeleti kis-előadóterem

Szombathely, Doktor Antall József tér 1, Magyarország

A változások kora 2019.11.07. - 17:30

Pedagógusok Soproni Művelődési Háza

Sopron, Petőfi tér 3, Magyarország

A változások kora 2019.11.04. - 17:00

Bányatröszt

Veszprém, Hoffer Ármin Sétány 2, Magyarország

A változások kora 2019.11.09. - 18.00

Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ, 1. emelet

Balatonfüred, Kéki u. 6, Magyarország

A változások kora 2019.10.31. - 17.00

Hetednapi Adventista Egyház Bajai Gyülekezete

Baja, Bezerédj Pál utca 5, Magyarország

A változások kora 2019.11.05. - 17.30

Közösségek Háza

Kiskunhalas, Sétáló utca 8, Magyarország

A változások kora 2019.11.14. - 17.00

Szabó Ervin Könyvtár

Budapest, Zugló, Uzsoki utca 57, Magyarország

A változások kora 2019.10.30. - 17:30

Tudásközpont

Pécs, Pécsi Tudásközpont, Universitas u. 2/A, Magyarország

A változások kora 2019.11.13. - 18.00

Hetednapi Adventista Egyház Kaposvári Gyülekezete

A változások kora 2019.11.08. - 18.00

Kincsesház

Nagyatád, Árpád u. 25, Magyarország

A változások kora 2019.11.05. - 17.30

Hetednapi Adventista Egyház Gyülekezete

Hidas, Kossuth Lajos u. 119, Magyarország

A változások kora 2019.11.04. - 17.30

Hetednapi Adventista Egyház Sashalmi Gyülekezete

Budapest, Kocs u. 24, Magyarország

A váltzások kora 2019.11.08. - 18.00

Irodaház

Mosonmagyaróvár, Erkel Ferenc u. 10, Magyarország

A változások kora 2019.11.05. 17:00

VOKE Arany János Művelődési Ház

Győr, Révai Miklós utca 5, Magyarország

A változások kora 2019.11.06. 18.00

Magyary Zoltán Művelődési Központ

Tata, Váralja u. 4, Magyarország

A változások kora 2019.11.07. 17.30

Kondor Béla Közösségi Ház

Budapest, Kondor Béla sétány 8, Magyarország

A változások kora 2019. 11.07. 17:30

Madách Imre Művelődési Központ 4-es terem

Vác, Dr. Csányi László krt. 63, Magyarország

A változások kora 2019.11.11 18.00

Adventista Egyház Gyülekezete

Siófok, Bajcsy-Zsilinszky u. 92, Magyarország

A változások kora 2019.11.02. 14.00

Zsinagóga - Kistemplom

Kiskőrös, Petőfi Sándor tér 3, Magyarország

2019.11.11. - 18:00

Halis István Városi Könyvtár

Nagykanizsa, Kálvin tér 5, Magyarország

2019.11.07 - 17.30

Tudomány és Technika Háza

Zalaegerszeg, Dísz tér, Magyarország

2020.01.13 - 17.30

Hetednapi Adventista Egyház Vecsési Gyülekezete

Vecsés, Petőfi Sándor utca 14, Magyarország

2019.11.09. - 16.00

Fejér Megyei Művelődési Központ Művészetek Háza

Székesfehérvár, III. Béla király tér 1, Magyarország

2019.11.07. - 18.00

Róna József Művelődési Ház és Könyvtár

Lovasberény, Rákóczi u. 1, Magyarország

2019.10.30. - 18.00

Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ

Kecskemét, Deák Ferenc tér 1, Magyarország

2019.11.12. - 18:00

Hetednapi Adventista Egyház Farmosi Gyülekezete

Farmos, Tavasz utca 6, Magyarország

2020.02.01. - 14.00

Amazon Ház Látogatóközpont

Keszthely, Kastély u. 17-19, Magyarország

2019.11.05. - 17.30

József Attila Művelődési és Konferencia Központ

Salgótarján, Főtér 5, Magyarország

2019.11.08. - 17:00

Hetednapi Adventista Egyház Pesterzsébeti Gyülekezete

Budapest, Kossuth Lajos utca 128, 1205 Magyarország

2019.11.11. - 18.00

Tábor

Tábor a husziták egykori központja volt. Nevét a Bibliában említett Tábor hegyéről (Galilea) kapta, de a mai cseh nyelvben is tábort jelent. Itt volt a husziták egykori erődje, melyet 1420-ban egy vizektől védett gránittömbön Zsizska János (csehül: Jan Žižka) vezetése alatt álló husziták alapítottak. A város után nevezték a husziták radikális irányzatát táboritáknak.

Az egykori feljegyzések szerint itt a teljes anyagi és emberi egyenlőséget igyekeztek megteremteni: Máig a főtéren áll az általuk használt egykori kádak sora, melybe a huszita seregbe jelentkezőknek – hogy teljesen egyenlők legyenek – minden vagyontárgyukat bele kellett dobniuk. Élelmezésükről a tábor gondoskodott és ott dolgoztak, ahová kijelölték őket. Papjaik nem voltak, felfogásuk szerint mindenkinek joga van a bibliát magyarázni, az Igét hirdetni. Ezért, mint „eretnekek” élesen szembe kerültek a katolikus egyházzal. Két szín alatt áldoztak, és jelvényük sem a kereszt volt, hanem a kehely. A táboriták közössége 1420-tól 1434-ig állt fenn. Ez idő alatt a huszita seregek győzelmet-győzelemre halmoztak.

A cseh rendek még a 17. században is kelyhes zászló alatt indultak harcba a Habsburg elnyomás ellen. A protestáns szövetség fehérhegyi veresége után is Tábor városa volt az utolsó erőd, amely a legtovább ellenállt az osztrákok megismétlődő ostromainak.

Tábor városa ma egy történelmi múzeum. 15. századi városfalainak és bástyáinak egy része – főleg a belváros északi oldalán – máig megmaradt.

Főtérhez közeli házainak többsége reneszánsz stílusú, homlokzatukat sgraffito díszíti.

A főtéren áll egy reneszánsz díszkút, valamint a huszita vezérek emlékművei is itt találhatók. A huszita idők óta itt állnak azok a kőasztalok is, amelyeken a harcosok étkeztek, és itt vannak a Városháza 6. számú ház előtt azok a kőkádak is, amelyekbe a harcosok értékeiket beledobálták. Egykor itt tartották híres; támadásra és védekezésre egyaránt alkalmas harci szekereiket is.

(Forrás: Wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tábor_(Csehország) )

 

Prága

Európa és Egyúttal Csehország közepén, a Moldva (Vltava) két partján fekszik, körülbelül 600 km-re a Balti-tengertől, 700 km-re az Északi-tengertől és 700 km-re az Adriától. Közel van a többi közép-európai nagyvároshoz: Prágától Bécs 300 km-re, Pozsony 320 km-re, Berlin 350 km-re, Budapest 530 km-re, Varsó 630 km-re, Koppenhága 750 km-re található.

A kilenc dombra épült városban 31 km hosszan kanyarog a Moldva, ami a legszélesebb pontján 330 m széles. Ágai sok szigetet ölelnek közre.

Nevét állítólag azokról a zúgókról (csehül: práh) kapta, amelyeken nagy robajjal folyt át a víz.

A mai Prága területén már a kőkor idejéből is találtak emberi településre utaló nyomokat, a város környékét azóta szinte folyamatosan lakják. A kelta bójok i. e. 500 körül telepedtek meg a Moldva völgyében; róluk kapta az ország a máig használatos Bohémia nevet. A mai város déli részén i. e. 200 táján állt településük maradványait találták meg. A területet i.e. 9 és 6 között a germán markomannok hódították meg, és a kelták apránként kitelepültek. A népvándorlás idején a hunok és a longobárdok átvonulása után i. sz. 500 tájt szláv népcsoportok (csehek, dudlebek, lučanok stb.) jelentek meg a térségben, de hamarosan avar, majd frank befolyás alá kerültek. A Přemysl uralkodó dinasztia i. sz. 800 körül került a cseh törzs élére. A 9. század második felében a Nagymorva Fejedelemség hódította meg a területet, majd Szvatopluk halála után (895-ben) I. Spytihněv fejedelem a német király vazallusa lett. A 10. században a Prága környékén letelepült csehek sorra legyőzték a többi szláv törzset. A róluk elnevezett országot a Přemysl-ház fejedelmei, majd királyai a mai Prága területén épített két várból, a Vyšehradból, illetve a prágai várból kormányozták.

Forrás: Wikipédia

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A1ga#T%C3%B6rt%C3%A9nete

Tábor városa (szeptember 11.)

Tábor egy délcsehországi kisváros, központjában rengeteg zegzugos ódon utcával. Lelkész kollégáimmal azért érkeztünk ide, hogy tiszteletünket tegyük az egykori huszita központban azok felé, akik egykor a hitükért harcoltak. Miután megnéztük a középkori főteret a látványos gótikus templomával, a huszita múzeumot, a huszita „harckocsik” mását, és az egykori vezér, Jan Zizka (ejtsd: zsizska) szobrát, néhányadmagammal elindultunk fölfedezni ezeket a kis sikátorokat. Egyik térképes kollégánk egy régi malomhoz akart vezetni minket, de az óváros nehezen kiejthető utcácskái vicces kedvükben voltak, és nehezen engedték áttekintetni magukat. Miközben a szűk macskaköves sikátorokat róttuk, azon gondolkodtam, milyen nehéz lehetett megtalálni a helyes utat 600 évvel ez előtt is, amikor Tábor városát alapították. Vajon én kire hallgattam volna akkoriban, ha meg akartam volna ismerni Istent? Vajon én melyik vallási irányzat követője lettem volna?

Amikor 1378-ban Avignonban francibarát pápát választottak, tagadva Róma püspökének elsőbbségét, a nyugati egyház két részre szakadt. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy Bolognánban 1409-ben egy harmadik pápát is választottak, fölszólítva a másik két pápát, hogy mondjon le tisztségéről – ami persze nem történt meg. Nem csoda hát, hogy az egyházban egyre erősebb lett az az irányzat, amely szerint nem a pápa, hanem a zsinat képviseli Krisztust ebben a világban. Vajon ki mellé álltam volna ebben a vitában?

A jól jövedelmező papi tisztségeket úgy adták vették a korban, mint a kufárok a káposztát. A papok többet törődtek a reneszánsz művészet pártolásával, mint az emberek lelki békéjével. A pápák és bíborosok szeretőket tartottak, játékokkal és vadászatokkal múlatták az időt. Nem csoda hát, hogy a jámbor lelkű zarándokok, kik lelkük üdvössége érdekében érkeztek Rómába, vagy más zarándokközpontba, megbotránkozva szembesültek az egyházi vezetés erkölcsi romlottságával. Vajon lett volna merszem változtatni a dolgokon?

Ezek ellen a visszáságok ellen lépett föl Husz János, aki meg volt róla győződve, hogy Isten mindenkit meg akar szólítani. Ebből az elvből következett, hogy lefordította cseh nyelvre a Bibliát, mert a közembernek is szól Isten szava, illetve az is, hogy minden keresztyén részesüljön az úrvacsorából, hiszen Jézus Krisztus vére minden ember bűnét eltörölte. Sajnos azonban Luxemburg Zsigmond – politikai szempontok által indíttatva – megégettette a cseh reformátort (1415). Először ugyan biztonságot ígért Husznak, ha eljön a konstanzi zsinatra, de ez úgy látszik csak az odaútra vonatkozott. Vajon én ki mertem volna állni a hitem mellett?

Husz János követői fölháborodva szereztek tudomást mesterük tőrbe csalásáról. A reformot követelő csehek csoportja azonban hamarosan két fő ágra szakadt, a kelyhesekre (akik a mustból is részesülni kívántak az úrvacsorán), illetve a táboritákra, akik Jan Zizka vezetésével megalapították Tábor városát (ők elvetették a papi hierarchiát, a gyónást és Jézus Krisztus közeli visszajövetelét hirdették). Bár a huszita hadak nem ismerték a vereséget (állítólag Zizka 100 kisebb összecsapásban és 13 nagyobb csatában győzedelmeskedett), a fanatikusok tovább gyengítették a pozíciójukat. Az ádámiták azt vallották, hogy a munka bűn, hiszen az Éden kertjében Ádám és Éva sem dolgozott, ezért erőszakkal szerezték meg élelmüket. Végül 1434-ben az egykori bajtársak egymás ellen fordultak. A polgárháborúba süllyedt Csehországban a fegyverek fölmorzsolták Husz János eredeti eszméit.

Akkor hát kihez csatlakoztam volna a 600 évvel ez előtti Csehországban? A mérsékletet tanúsító kelyhesekhez, akiket bár nem fűtöttek fanatikus eszmék, de képesek voltak saját bajtársaik ellen kiegyezni a nagy politikával? Vagy netán a táboritákhoz, akik messzemenően igazodtak az újszövetségi elvekhez, ugyanakkor fegyverrel akartak érvényt szerezni hitüknek, nem riadva vissza az ellenséges falvak kifosztásától, fölégetésétől? Esetleg a fanatikus végidei lázban égő ádámitákhoz, akik saját magukat tekintették Isten egyedüli kiválasztottjainak?

Nos, be kell vallanom, nem lett volna könnyű erre a kérdésre válaszolnom. Olyan zegzugos labirintus ez, mint Tábor óvárosa. És abba sem vagyok biztos, hogy ma könnyebb eldönteni-e, hogy melyik a helyes út. Vajon a sokszáz vallási irányzatból, eszmeáramlatból, világnézetből melyik az, amelyik közelebb visz bennünket Istenhez? Melyik út az, amelyik nem csak fanatikus fantazmagória, hanem olyan irány, amin keresztül a környezetemben élők is gazdagabbnak, szeretettebbnek érzik magukat? Remélem, az utunk során többet megtudunk, hogy könnyebb legyen válaszolni e kérdésekre…

Árvai Tamás

Prága (szeptember 12.)

 

Prága kétségtelenül impozáns város. Már tegnap este fölmentünk feleségemmel a várhegyre, hogy megnézzük a város éjszakai fényeit, de részletgazdag szépségét a mai nap tárta föl. A vár keleti csücskétől, a harangjátékáról híres Loretától indultunk, megnéztük a Szent Vitus székesegyházat, majd leereszkedtünk a Károly-hídhoz. A népi, a jazz, vagy akár a filmzenék világát fölidéző utcazenészek mellett ott magasodott a hídon Nepomuki Szent János szobra. János 1393-ban halt vértanúhalált, mert mint a királyné gyóntatópapja, nem volt hajlandó megszegni a titoktartási tilalmat. Átérve az óvárosba megcsodáltuk az 1410 óta ketyegő Orloj óraművet, amely minden órában megmutatja a 12 apostolt. Állítólag az órásmestert, aki megalkotta a szerkezetet, megvakították, hogy más városba ne tudja elkészíteni mesterművét. Majd kiértünk az óvárosi tér leglátványosabb épületéhez, a Tyn-templomhoz. Itt magasodott Husz János hatalmas szecessziós szobra is. Az emlékművet halálának 500. évfordulójára akarták elkészíteni, az első világháború miatt azonban elhúzódott az avatása. A szobor talapzatán idézet olvasható Husztól: „Szeressétek egymást! Mindenkinek kívánjatok igazságot!”

9 éves koromban jártam Prágában, így – az Orloj kivételével – minden újszerűen hatott. Mindegyik templom, szobor, torony, híd és egyéb emlékműv – a gótikusoktól kezdve a barokkon át egészen a klasszicista, sőt szecessziós megoldásokig – különös hangulatot árasztott az általuk uralt tereken. Talán egy csöppet a régi emberek világából? Talán egy morzsát a középkori és kora-újkori vallásosságból? Talán valami ősi gondolatot? Akár mi is volt, az érzést jócskán megzavarta az a hullámzó és minden utcasarkon selfie-ző tömeg, melyhez – irónikus módon – mi magunk is hozzájárultunk kissé. Az óvárosi téren 3 méteres jegesmedvék, lámpásból kiemelkedő Aladdin és méteresre fújt szappanbuborékok mellett lehetett fotózkodni. Távoli országokból érkező csoportok fölemelt esernyőket követve zárták el a gyorsabb tovább haladás elől az utat. És persze az is furcsa érzés volt, hogy a belvárosból nincsenek kitiltva az autók, így gyakran húzott el – nem is kis sebességgel – mellettünk egy furgon, vagy éppen egy turistákat szállító Ford T-modell. Bárhol voltunk is, nem tudtuk igazán átadni magunkat a régi gondolatok megértésének. Olyan volt ez, mint mikor a rádióadást csak recsegő-ropogó háttérzaj mellett tudod csak befogni. Vagy mintha olvasnál valami fontosat, de nem tudsz rákoncentrálni a szomszédból átszűrődő hangos fúrózás miatt. Mintha kerestünk volna valamit, de a nagy kavalkádban, a bábeli nyelvzavarban, a szinte vibráló benyomások között mindig kisiklott az a valami.

Jócskán elfáradva érkeztünk el a Betlehem kápolnához. A 14. század végén emelt épület meghozta a csapat számára a már régóta áhított csendet. Leültünk az ódon falak között, és elképzetük, hogy valamivel több, mint 600 évvel ez előtt ezen a helyen beszél Husz János egyetemi hallgatók, tanárok, a város elöljárói, sőt maga Zsófia királyné (mintegy 3000 ember) előtt arról, hogy Isten minden embert meg akar szólítani – ott, ahol vannak. A cseheket cseh nyelven, a németeket német nyelven, az angolokat angol nyelven. Így született meg a bibliafordítás gondolata is. Talán ma ez már egyértelmű, hisz bárki le tudja emelni a polcáról a saját anyanyelvére lefordított Szent Írást. Éppen ezért nekünk, 21. századi európaiaknak mást kell hangsúlyozni Husz üzenetéből. Nem azt, hogy mindenkit meg akar szólítani, hanem azt, hogy Isten meg akar szólítani. Mert egy olyan világban, ahol az utca egyik szélén cseh népi zene szól, másik oldalon koreai idegenvezető magyaráz, közben a díszőrség váltását lesi a tömeg, megszólal a harang és egy kukásautó gyűjti a szemetet – mert ezek a benyomások egyszerre értek bennünket – nehéz meghallani Isten szólítását. Szükség van az olyan helyekre, mint a Betlehem kápolna, ahol kicsit elcsendesedhetünk. Mert a csendben halljuk meg az addig elnyomott belső kérdések: Ki is vagyok én? Merre tartok én? Kiben bízhatok én? És ha még türelmesebbek vagyunk, akkor a kápolna csendjében meghallhatjuk Isten válaszát is…

Árvai Tamás

Megosztás:

A weboldalunkon sütiket használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez. Több információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close