Betöltés

https://anagykerdes.hu/wp-content/uploads/2019/10/bible-1868070_960_720.jpg
Miért különleges könyv a Biblia?

A Szentírás eredete és célja

A Szentírás önvallomása szerint kinyilatkoztatás, vagyis Istentől az emberhez intézett beszéd, üzenet. Istennel összeforrott, kimagasló jellemű személyek közvetítésével íródott: „Az írásban egy prófétai szó sem támadt saját magyarázatból…, hanem a Szentlélektől indíttatva szóltak az Isten szent emberei” (2Péter 1:20-21). Azért szólt Isten általuk, hogy valós képet nyerhessünk személyéről, önmagunkról, az élet értelméről. Az idők folyamán ugyanis az ember látását egyre jobban elhomályosította az önzés.

A Biblia gyakran buzdít az Ige kutatására, tanításai megértésére. Azért teszi ezt, mert „tűzben megpróbált” szavai eligazodási pontokat jelentenek az élet és az emberi kapcsolatok útvesztőiben. „Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva” (Zsolt. 12:7).

Isten Igéje az ember személyét megszenteli (Jn. 17:17). Tanulmányozása öröm és boldogság, mert az élet nagy kérdéseire segít választ találni. Erkölcsi útmutatást nyújt, baráti jobbot ígér. Olyan kérdéseket vet föl, amelyek mindannyiunkat feszítenek: Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? Nem olcsó és könnyű válaszokat közöl. Kijelentései kutatást, elmélyedést, gondolkodást igényelnek. Napi gondjaink miatt sajnos nemigen szánunk erre időt, pedig enélkül a benne fellelhető igazságokból csak keveset ragadhatunk meg.

Az Írás, az Ó- és az Újszövetség egyaránt alkalmas az egyéni, családi és iskolai életben „az igazságban való nevelésre”, a „feddésre” és a „megjobbításra”. Ezért lenne létfontosságú mindhárom területen megszólaltatni tanításait! A Szentírás vallott célja: az ember tökéletesítése, a másokért való szolgálatra nevelése. Tanítja, hogy ne csak olvasója, elméleti tanulmányozója, hanem „minden jó cselekedetre felkészített” megvalósítója is legyünk a felismert igazságoknak (2Tim. 3:16-17).

A Könyvek Könyve a legmagasabb rendűt célozza meg, és követőjét – ígérete szerint – el is vezeti oda.

Az Ó- és Újszövetség

A Szentírás szerint Isten az őt szívből kereső emberrel szövetségre lép. A teremtés óta minden egyes embert megszólít. Aki szeretetét igényli és elfogadja, azzal szoros, személyes kapcsolatot alakít ki, szeretet-törvényét az ember „szívébe és elméjébe írja be” (Zsid. 10:16). A Biblia ezt új szövetségnek nevezi, amely tehát személyes, nem külső feltételektől függő, vagyis mindenki számára nyitott lehetőség az idők végéig. Öröktől való, feltétel nélküli szövetség, és nevével ellentétben megelőzi az ószövetséget.

A Mindenható azonban egy nagyobb közösséggel is szerette volna képviseltetni a maga nevét, szeretetét, ismeretét a földön. Az ószövetség egy néppel, Izráellel kötött időleges, feltételes szövetség, hogy legyenek „papok birodalma és szent nép” (2Móz. 19:6) más népek javára.

Az Ótestamentum Mózes I. könyve 11. fejezetétől – Ábrahám kiválasztásától – e nép történetét tartalmazza. Az evangéliumokban és az Apostolok cselekedeteiben e szövetség megszűnéséről, és az új egyház megalapításáról olvashatunk. Mivel Izráel a régi szövetség feltételeit nem teljesítette, így azt a megszabott idő lejárta után Isten érvénytelenítette. A Jelenések könyve az újszövetségi egyház történetét tárja fel egészen Krisztus második eljöveteléig.

A Biblia a kezdettől, a teremtéstől és az ősvilág jellemzésétől (az első tizenegy fejezet), az ó- és újszövetségi egyház történetén keresztül egészen Krisztus második eljöveteléig és a föld újjáteremtéséig felvázolja az emberiség sorsát. Így ad teljes képet számunkra ez a könyv, amelyről Jézus azt mondta: „Az ég és a föld elmúlnak”, de ennek beszédei „semmiképpen el nem múlnak” (Máté 24:35).

Az Ó- és Újszövetség szerkezete, felépítése

A Biblia két része közötti egység a szerkezetben és a felépítésben is megfigyelhető. Mind az Ó–, mind az Újszövetségben vannak történeti, tanítói és prófétikus könyvek. Történeti könyvek az Ótestamentumban: Mózes, Józsué, Bírák, Rúth, Sámuel, Királyok, Krónika, Eszter, Ezsdrás, Nehémiás könyvei; az Újtestamentumban: a négy evangélium és az Apostolok cselekedetei. Tanító, bölcseleti könyvek az Ótestamentumban: Jób, Zsoltárok, Példabeszédek, Prédikátor könyve és az Énekek éneke; az Újszövetségben: az apostoli levelek. Prófétikus könyvek az Ótestamentumban: Ésaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel és a tizenkét ún. kispróféta könyvei; az Újszövetségben: Jelenések könyve.

Az Ó- és Újszövetség kapcsolata

A Jézus Krisztus gyakran idézte az akkori Írásokat, a mai Ószövetség könyveit. E könyvek ismeretéről, irántuk érzett mély szeretetéről tanúskodnak szavai. Lelki tápláléknak, a szellemi és erkölcsi életet megelevenítő forrásnak tartotta az Írást. Vallomása szerint: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik” (Mt. 4:4).

Jézus életét tehát, de tanításait, sőt áldozati halálát sem érthetjük meg az ószövetségi előzmények – jelképek, jövendölések – ismerete nélkül. A Biblia üzenete egységes, tanításai egymásra épülnek. Ezért nem lehet – az egész megsértése nélkül – közülük csak egyet is mellőzni vagy eltorzítani.

„Mert bizony mondom, hogy amíg az ég és a föld el nem múlik, a törvényből egyetlen jóta vagy pontocska (a legkisebb írásjelek a görög és héber nyelvben) sem vész el, míg minden be nem teljesedik.” (Mt 5:18)

Szabó Attila

A weboldalunkon sütiket használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez. Több információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close